A városi és lakástervezés bensőséges kapcsolatban áll az egészséggel. A rossz tervezési döntések ronthatják az egészséget, és az egyenlőtlenség mögött meghúzódó problémákhoz vezethetnek.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 25. cikke kimondja: „Mindenkinek joga van az életszínvonalához, amely megfelel saját és családja egészségének és jólétének.”
Ez magában foglalja a lakhatást, az ételt, a ruházatot, az orvosi ellátást, a szociális szolgáltatásokat és a biztonságot, ha a személyen kívül álló események befolyásolják megélhetését.
A kutatók kimutatták, hogy a megfelelő lakhatás bensőséges kapcsolatban áll az ember fizikai és mentális jólétével.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összefoglalója szerint, a rosszul megtervezett ház növelheti az idősebbek vagy fogyatékkal élők utazásainak, eleséseinek, sérüléseinek, elszigeteltségének és stresszének kockázatát.
Továbbá a bizonytalan vagy megfizethetetlen ház fokozhatja a stresszt. A túl meleg vagy hideg ház, vagy súlyosbítja a beltéri légszennyezést, légzési és kardiometabolikus problémákat okozhat.
A zsúfolt vagy rossz vízellátású lakások növelhetik a fertőző betegségek terjedését.
„Gyakran elfelejtik, hogy a lakhatás, a várostervezés és az egészség közötti kapcsolatok több száz évre nyúlnak vissza, például a 19. századi közegészségügyi mozgalom, beleértve az 1840-es évek városok egészségvédő szövetségét vagy az 1870-es években kiadott Modelljogszabályokat. Anglia városfejlesztését ez irányította a következő 50 évben. ”
„A világításra, a szellőzésre, a túlzsúfoltságra, a nedvességre és a higiéniára összpontosítottak. Meghatározták az utcák minimális szélességét, az épületek körüli minimális teret, és azt, hogy a lakott helyiségek ablakainak felülete legalább a tizede legyen az alapterületnek. Több mint 100 éve a fejlesztők javaslatokat tesznek az ablak nélküli lakásokra. ”
Huxford számára a COVID-19 világjárvány ismét előtérbe helyezte a lakhatással és a fertőző betegségekkel kapcsolatos történelmi aggályokat.
„A 19. században a fő halálokok a fertőző betegségek voltak, mint például a tuberkulózis , a kolera és a tífusz ” – mondta Huxford.
„A 19. és a 20. századi közegészségügyi munkák során a fertőző betegségeket ellenőrzés alá vették, és tovább segítették az orvostudomány fejlődését. A COVID-19 járvány azonban megmutatta, hogy továbbra is sebezhetőek vagyunk a fertőző betegségekkel szemben; és a gyógyszer-rezisztens betegségek kilátása komoly nemzetközi aggodalomra ad okot. ”
„Rendkívül fontos, hogy a lakhatás és a várostervezés rugalmasságot biztosítson a fertőző betegségek kockázatával szemben.”
Huxford állításának alátámasztása a folyóirat egyik cikkében, a kutatók összefüggést találtak az Egyesült Államok megyéiben található rossz minőségű lakások száma és a COVID-19 előfordulása és halálozása között.
Autófüggő fejlesztés
Katja Stille Szerint, (az Urban Design Group igazgatója), a tágabb városi tervezési döntéseknek is közvetlen káros hatása lehet az egyén egészségére.
Stille az MNT -nek nyilatkozva elmondta: „a fő városi tényezők, amelyek negatívan befolyásolják az ember mentális és fizikai egészségét, a közúti közlekedésből származó légszennyezés, valamint a zajszennyezés”.
„Az autófüggő fejlődésben való élet negatívan befolyásolja az emberek mozgásképességét, és ösztönzi az ülő életmódot, amely könnyen elhízáshoz, szívbetegségekhez és cukorbetegséghez vezet. Az elhízás elkerülése érdekében fontos az a lehetőség, hogy fizikailag aktív legyen mindennapi életében, mint például az aktív közlekedés-gyaloglás és kerékpározás. ”
Dr. Steven Fleming (Velotopia – A termelés a kerékpártérben az elménkben és a városainkban című könyv szerzője) az autóközpontú várostervezés kérdését is kiemeli.
Dr. Fleming azt mondta az MNT -nek, hogy a „garázzsal ellátott házat úgy tervezték, hogy vezetés útjára indítsa Önt egy napig, amikor egyáltalán nem gyakorol. A lakótömb csak valamivel jobb, mert a gyaloglás napján, amelyet mozgásra terveztek – liftjével vagy lépcsőjével az utcára – elhanyagolható lesz a feladat (MET) perce. Ha [már túlsúlyos], akkor taxit vagy buszt keres, mert a gyaloglás fájdalmas az [elhízott embereknek]. ”
Az meghatározás az egyik MET szerint „nyugalomban ülve elfogyasztott oxigénmennyiség”.
-A Velotopia című könyvemben- folytatta Dr. Fleming-rajzokban és építészeti zsargonban részleteztem a lakás stílusú házakat, amelyek útnak indítanák a biciklit. Ha elhagyná tizedik emeleti lakását, és ahelyett, hogy lassú felvonóra várna, csak menjen el az összes többi lakás mellett, amely egy lejtős, tipikusan spirálos folyosó vagy az úgynevezett „hozzáférési galéria” vagy néha „légi utca” körül helyezkedik el. ”
„Ez egy olyan nap kezdete lenne, amely sokkal több MET-perccel rendelkezik, mint az, amelyet gyalog indított, és ez nem lenne fájdalmas, ha [elhízott].”
Robert Huxfordnak problémái vannak a gépjárműveket előtérbe helyező tervekkel is:
„A gépjárművek hatása jelentős, zajt, nagy intenzitású közvilágítást, légszennyezést és az ütközésekből származó sérülések kockázatát hozza a városi területekre.”
A lakhatással és a várostervezéssel kapcsolatos problémák szintén hátrányosan befolyásolhatják a mentális egészséget.
Beszél a MNT , Dr. Layla McCay igazgatója, a Center for Urban Design és Mental Health , azt mondta, hogy „a hajléktalanság és a lakhatási bizonytalanság kulcsfontosságú kockázati tényezője mentális egészségi problémákkal.”
„Azoknak, akiknek van otthonuk, kulcsfontosságú az otthon megfizethetősége, mivel a gazdasági aggályok összefüggésben állnak a mentális egészségügyi problémákkal; így a ház minősége is, beleértve a nedvességet, a zajt, a kártevőket és a zsúfoltságot. ”
„A ház elhelyezkedése is fontos, beleértve a környék minőségét és biztonságát, a legfontosabb létesítményekhez való hozzáférést, beleértve az oktatást, a munkahelyeket és az egészségügyi ellátást. És a lakás minden olyan aspektusa, amely megbélyegzi lakóit, szintén negatívan befolyásolhatja a lakók mentális egészségét. ”
„Az elérhető mentes, biztonságos, megfelelő, megfizethető és kényelmes lakás, amely bizonyos fokú magánéletet biztosít lakóinak, ugyanakkor megkönnyíti a többgenerációs életet, ahol kívánja, elősegítheti az emberek mentális egészségét”-folytatta.
„A lakhatásnak lehetősége van arra, hogy tovább támogassa az emberek mentális egészségét azáltal, hogy elősegíti a lakosok számára, hogy pozitív kapcsolatokat alakítsanak ki szomszédaikkal, és elősegítse a befogadás és összetartozás érzését.”
Mint Dr. McCay kiemeli, a lakhatás biztonsága – függetlenül attól, hogy egy személy birtokolja -e az otthonát, vagy nem tud lépést tartani a jelzáloggal; van-e hosszú távú bérleti szerződésük; vagy hogy szembesülnek-e a kilakoltatás lehetőségével előzetes értesítés nélkül-ugyanolyan fontos tényező lehet az ember jóléte szempontjából, mint az otthon fizikai körülményei.
Prof. Deborah K. Padgett , a New York -i Egyetem Silver School of Social Work munkatársa , a hajléktalanság és a mentális vagy szerhasználati zavarok kereszteződésének szakértője beszélt az MNT -vel .
Elmagyarázta, hogy bár a bizonytalan lakhatás összetett téma, ennek néhány alapvető oka van.
„A lakások globális instabilitása a súlyos szegénységnek és a megfizethető„ állami ”vagy„ szociális ”lakások intézményi támogatásának hiányából fakad.”
„Az Egyesült Nemzetek által jóváhagyott„ lakhatáshoz való jog ”fogalma véleményem szerint a legvitatottabb és legkevésbé vonzó emberi jogok között, amelyeket állítólag a kormányok garantálnak. Ez részben azért van így, mert a kereslet annyira felülmúlja a kínálatot, ahogy a világ népességnövekedése megugrik. ”
„De az elmúlt évtizedekben (a Reagan -adminisztráció óta itt, az USA -ban) a lakásépítés súlyos privatizációja következett be, és ez természetesen kizárja a szegényeket. Az olyan országokban, mint India, a nyomornegyedekben élő milliókat nem tekintik „hajléktalanoknak”, de ez elfedi a szomorú életkörülményeket. ”
„Személyes szinten a mindennapi túlélés küzdelmet jelent az élelmiszerek, a tiszta víz, az egészségügyi létesítmények stb. Beszerzéséért-legyen szó akár egy nyomornegyedben, egy öbölben, vagy egy park padján”-mondta Prof. Padgett.
Padgett professzor számára a hajléktalanság elsődleges tényező, amely befolyásolja a lakás és a mentális egészség kapcsolatát. Azonban az emberek túl gyakran feltételezik, hogy a mentális egészségügyi problémák hajléktalanságot okoznak, ha a valóság nem egyértelmű – ezt Profge Padgett nemrégiben vázolta fel a BJPsych Bulletin folyóirat cikkében .
Padgett professzor elmondta az MNT-nek, hogy „a hajléktalanság és a mentális egészség kétirányú kapcsolatban állnak, de bonyolult is. Míg a súlyos mentális betegségek, mint például a skizofrénia a hajléktalanok kisebbségét teszik ki, ezek az egyének nagyobb valószínűséggel lesznek tartósan hajléktalanok, és olyan szükségleteik vannak, amelyek több költséget okoznak a rendszernek – kórházak, börtönök, menhelyek stb.
„Ők is nagyobb valószínűséggel láthatók a nyilvánosság előtt, és így eltorzítják a közvélemény felfogását attól a ténytől, hogy a hajléktalan emberek többsége kisgyermekes család, ifjúság,” új „hajléktalan (idősebb Baby Boomerek) és mások.”
„Sajnos a súlyos mentális betegségekre való túlzott fókusz eltereli a figyelmet a hajléktalanság okozta traumáról, és ez továbbra is alulvizsgált-részben azért, mert gyakran trauma, amelyet gyermekkori viszontagságok és az élet korábbi traumatikus eseményei tetéznek.”
Dr. McCay számára a városi és lakástervezéssel összefüggő rossz egészségi állapot mögött a vagyoni egyenlőtlenség áll.
„A lakhatás elválaszthatatlanul kapcsolódik a mentális egészséghez és a jóléthez, de a lakáshoz jutás és a lakás minősége sok tényező, különösen a vagyon függvényében változik”-mondta Dr. McCay.
„Az egyenlőtlenségek az emberek biztonságos, megfizethető, jó minőségű lakáshoz való hozzáférésében egyenlőtlenségekhez vezethetnek mentális egészségükben és jólétükben. Az emberek mentális egészségére hatással lehet például a „tervezés szerinti elkülönítés” is, ahol az otthonukat birtokló embereket a tervezési jellemzők elválasztják a szociális lakásokban lakóktól, akár ugyanabban az épületben, ami megbélyegzést okoz és súlyosbítja az egyenlőtlenséget. ”
„A COVID-19 világjárvány során bizonyítékokat láttunk a lakhatással kapcsolatos egyenlőtlenségekről, amikor egyes emberek pihenhettek és játszhattak a kertjükben, míg másoknak nem volt külterük; egyeseknek jó minőségű helyi parkjaik voltak, másoknak a környékükön kívül kellett utazniuk, hogy biztonságos és kellemes zöldterületet találjanak. ”
Mert Prof. Peter Bishop , a professzor a városi tervezés, a Bartlett School of Architecture , a University College London, különféle szociális depriváció, beleértve a rossz lakhatási és a városi tervezés, korrelál a rosszabb egészségi állapotra.
Prof. Bishop az MNT -nek nyilatkozva ezt mondta: „Világos összefüggés van a testi és lelki egészség és a többszörös nélkülözés mutatói között. A Public Health England felsorolja a gyermekkori tapasztalatokat, az oktatást, a stabil lakhatást és a biztos foglalkoztatást, mint az egészség és a jólét legfontosabb tényezőit. ”
Katja Stille számára a kormányoknak szerepet kell játszaniuk a lakás- és tervezési szabályok szigorításában, tekintettel a rossz lakástervezés és az egészségügyi kérdések közötti egyértelmű összefüggésre.
„A világ kormányainak kezdetben el kell ismerniük a kapcsolatot a rossz városi környezet és a lakhatás, valamint a várható élettartam és a magasabb egészségügyi számlák között” – mondta Stille.
„A növekvő egészségügyi költségeket el kell ismerni a rossz és fenntarthatatlan fejlődés következményeként.”
„A kormányoknak kötelező előírásokat kell előírniuk, amelyek ellenőrzik az otthonok minőségét, beleértve a tér- és fényszinteket, a zajszigetelést és a saját kültéri teret. További Egészségügyi hatásvizsgálatok kötelezővé kell tenni, és minden új fejlesztést be kell mutatni, hogyan vezet az egészségügyi eredmények nettó növekedéséhez az új és a meglévő közösségek számára. ”
Robert Huxford számára az is kulcsfontosságú, hogy a városi tervezők érzékenyek legyenek azon közösségek sajátos igényeire, akikkel együtt dolgoznak.
„Mindannyian megosztjuk az alapvető szükségleteket, de vannak különbségek, például a magánélet iránti igény, az, hogy a családok nukleárisak vagy kiterjedtek -e, mennyire erősek és kapcsolódnak a közösséghez stb. Ez világszerte megmutatkozik a lakástervezésbeli különbségekben, az utcákon és a környéken.
„Általánosságban elmondható, hogy az otthonokat úgy kell megtervezni, hogy tükrözzék és támogassák a családi struktúrákat, a szomszédságokat, hogy tükrözzék a közösségi struktúrákat, valamint a kerületek és városok gazdasági struktúráit; és mindig reagál a természetes környezetre és a helyi éghajlatra. ”
„Nem kell ünnepelnünk azt a szokásos globális vállalati urbanizációt, amelyet kizárólag a kereskedelmi érdekek vezérelnek, és figyelmen kívül hagyják a különbségeket.”
„A városoknak érzékenynek kell lenniük arra, hogy kielégítsék a különböző igényeket az élet különböző szakaszaiban, a napszakban, valamint a különböző kultúrájú és etnikai háttérrel rendelkező emberek igényeit.”
Prof. Bishop azt javasolja, hogy bár a lakhatás és a várostervezés kulcsfontosságú tényezők az emberek egészségében, a fő célterületek az egyenlőtlenségek mögöttes kérdései.
„Azt állítom, hogy bár a lakhatás és a várostervezés fontos, de alárendeltek (bár összefüggnek) a szegénység, az oktatás és a szolgáltatásokhoz, különösen az egészséghez való egyenlő hozzáférés általánosabb kérdéseivel. Ha a társadalom struktúrájában egyenlőtlenségek vannak, akkor a hatások nem oszlanak meg egyenlően. ”
Bishop professzor szerint a kormányoknak tisztességes lakhatást kell biztosítaniuk mindazoknak, amelyek magukban foglalják a külső teret. Javítaniuk kell továbbá a levegő minőségét, csökkenteniük kell a gépjárműhasználatot, elő kell mozdítaniuk a fenntartható közlekedést, javítaniuk kell az oktatást, befektetniük kell a megelőző egészségügyi ellátásba, és ki kell terjeszteniük a nyílt tereket és a sportlétesítményeket.