Kókuszzsír, az egészséges főzés alapja

Manapság rengeteg cikk jelenik meg a kókuszzsír hatásairól, legyen az pozitív vagy akár negatív. Miért szeretnénk kiemelni azt hogy negatív? Vegyük figyelembe hogy a zsírok nagy része nem egészséges semmilyen formában (lásd kivételek: olivaolaj, szőlőmagolaj, és egyéb drága, természetes sajtolással előállított zsírok), viszont a kókuszzsír még mindig jobb választás mint bármely napraforgó, pálma vagy bármilyen rosszabb minőségű zsír.

Kókuszzsír felhasználása

Kókuszolaj, kókuszzsír készítése

A kókuszzsír Ázsiából származik, már régóta használják sütéshez, főzéshez. A kókuszzsírt a kókuszpálma gyümölcséből, a kókuszdióból készül (itt is megjelenik már különböző lehetőség, lehet az szárított, vagy nyers is). A felhasználása nem csak étkezésben történik, használják ipari célokra, gyógyszer és szépségiparban is.

A megfelelő kókuszzsír kiválasztása

Nagyon fontos hogy jól tájékozódjunk vásárlásnál. Törekedjünk a hidegen sajtolt kókuszolaj, vagy szűz kókuszzsír kiválasztására, semmiképp sem érdemes finomított és hidrogénezett verziókat megvásárolni, hiszen elenyésző a valódi kókusztartalma.  Ami szerencsés, hogy a nagyon jól ellenáll mindenfajta romlásnak, avasodásnak a jelentős telített zsírsav tartalma miatt. Akár szoba-hőmérsékleten is tárolhatjuk, gyakorlatilag 2-3 évig gond nélkül.

A kókuszzsír egészséges?

Rengeteg eltérő vélemény van a szakmában az egészségességéről. Mi jelenti a problémát, és a vita forrását? A kókuszzsír gyakorlatilag 90% os telitett zsírsav tartalommal rendelkezik (gondoljunk bele, a sertészsír is smafu ehhez képest), viszont nem árt tisztázni hogy a telitett zsírsavból is rengeteg különböző fajtát ismerünk.
A benne lévő laurinsav (egyik változata a telített zsírsavnak), növeli a koleszterint, viszont azt se felejtsük el hogy van jó és rossz koleszterin, és szerencsénkre, a laurinsav a HDL koleszterin szintre erősebben hat (ez a jó koleszterin) és csökkenti az LDL szintet (ez pedig a rossz). Tehát hiába a rengeteg telitett zsír, sokkal de sokkal egszségesebb mint a napraforgó, pálma, és egyéb hidrogénezett olajok.

Szűz kókuszolaj

Fontos tudni hogy nagy mennyiségű MCT tartalommal rendelkezik, amelyek ketonokat biztosítanak a testünk számára, gyakorlatilag egységnyi MCT kétszer annyi “azonnali” energiát biztosít mint egységnyi szénhidrát, emellett nem is tárolódik el a szervezetben mint a szénhidrát, tehát fizikai munkavégzés esetén érdemes kókuszzsírt használni ételeinkhez.

Kókuszzsír felhasználása

Nagyon lényeges, hiszen minden olaj és zsír máshogy viselkedik különböző hőfokon. A kókuszolajról tudni kell hogy 180 fokig marad stabil, amely kevesebb mint mondjuk a napraforgó vagy olívaolaj stabilitási szintje. Viszont eddig a hőmérsékletig a savprofil nem károsodik, és gyakorlatilag bár hányszor felhasználható még (természetesen a szennyeződéseket le kell szűrni).

Lezárásképp elmondhatjuk hogy igencsak érdemes kókuszolajat vagy zsírt beszerezni, az ára eltántoríthat, viszont érdemes figyelembe venni a többszöri felhasználhatóságát, az élettani hatásait, és hogy mekkora energiát képes testünknek biztosítani.

Leave a Reply